A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Károli Gáspár Református Egyetem és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága konferenciát rendezett A kádári megtorlás rendszerének jellemzői interdiszciplináris megközelítésben címmel 2022. november 18-án.
A konferencia keretében került sor a Károli Gáspár Református Egyetem és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közötti együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírására is. A Károli Gáspár Református Egyetem és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága más területen már korábban megvalósult együttműködések keretében is végzett közös szakmai munkát. A 2022. november 18-án aláírt együttműködési megállapodásban a Felek az 1956-os megtorlás időszakában lezajlott, végrehajtott halálos ítélettel zárult politikai perek iratanyagának – ezen belül a nyomozati, ügyészi és bírósági szakban keletkezett források – speciális célú és irányultságú feldolgozásában, a tudományos kutatás eredményeinek széles körben történő megismertetésében vállaltak közös szakmai munkát.
Prof. Dr. Trócsányi László rektor megnyitó beszédében kiemelte, hogy az 1956-os forradalom és az azt követő terror részleteinek feltárása különösen fontos téma, közel sem tudni például mindent az 1956-ot követő halálos ítéletekről. Mint hozzátette, Nyugat-Európában igen kevéssé ismerik ezt a témát, szinte lehetetlen emlékművet felállítani a kommunizmus áldozatainak is. „Nekünk ez velünk élő történelem, kötelességünk átadni a fiatal generációk számára azt a tudást, azt az ismeretet, amit tudni kell” – emelte ki beszédében Rektor úr.
A kádári megtorlás rendszerének jellemzői interdiszciplináris megközelítésben című konferencia alapja az az Interdiszciplináris Kutatócsoport által benyújtott sikeres szakmai pályázat alapján létrejött kutatási projekt, mely az egyetem oktatói és hallgatói közötti együttműködés következtében valósult meg. A kutatócsoport a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, az Állam- és Jogtudományi Kar, valamint a Hittudományi Kar oktatóiból és hallgatóiból áll, kiegészülve a Nemzeti Emlékezet Bizottság tudományos munkatársaival, s ily módon elősegíti intézményünk azon törekvéseit, hogy a különböző tudományágak képviselő közös szakmai kutatómunka során foglalkozzanak egy-egy adott kérdéskörrel. A közös kutatási eredményeket a jövőben tanulmánykötetek formájában kívánják megismertetni.
Földváryné Dr. habil. Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezett Bizottságának elnöke, a Hittudományi Kar, Egyháztörténeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense köszöntőjében elmondta, hogy intézményünk és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága nem első alkalommal működik együtt, a jelen kutatás során pedig azokat az alapkérdéseket kell újragondolni és megválaszolni, hogy mi is ezeknek a pereknek a forrásértéke; lehet-e belőlük mondani valamit 1956-ról vagy már a Kádár-rendszer megalapozását szolgálták; hol dőltek el ezek az ügyek, volt-e a bíróságnak valódi szerepe; milyen kontinuitás mutatható ki a Rákosi- és a Kádár-korszak között?
Az együttműködési megállapodás aláírása után A kádári megtorlás rendszerének jellemzői interdiszciplináris megközelítésben című konferencián az alábbi előadások hangzottak el:
Prof. Dr. Horváth Miklós (KRE BTK TTI): A kádári megtorlás jellemző vonásai
Dr. Szakolczai Attila (NEB): A szakértők szerepe az ötvenhatos perekben
Prof. Dr. Stipta István (KRE ÁJK): Az igazságügyi szakértői tevékenységre vonatkozó korabeli normák dogmatikai elemzése
Dr. Csikós Gábor – Dr. habil. Kiss Paszkál (KRE BTK PI): Pszichológiai szakmai standardok és politikai-szakmai szerepkonfliktus a politikai perekben
Dr. Kovács Gábor – Dr. Szécsi András (SZE): Az orvosszakértői tevékenység szabályrendszere és szervezeti háttere
Földváryné dr. habil. Kiss Réka (NEB; KRE HTK): Problémafelvetések a Tóth Ilona-per kapcsán
György Sándor (NEB): Józsa György, a fegyvertelen fegyverrejtegető
