A reformátusság múltjával foglalkozó teológusok, egyháztörténészek, jogtörténészek, néprajzosok és levéltárosok seregszemléje lesz a 2. Hagyomány, Identitás, Történelem (HIT) konferencia októberben. A történelem iránt érdeklődő „laikusokat" is várják, hiszen, ahogyan Lányi Gábor, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának adjunktusa, a konferencia egyik szervezője mondja, sok trauma és frusztráció megérthető és ezáltal feldolgozható, ha tisztában vagyunk családunk, nemzetünk és egyházunk történetével.
– Miért fontos a múltunk vizsgálata a hagyomány, identitás és történelem kulcsszavak mentén?
– Napjainkban nagy a divatja annak a szemléletnek, hogy ugyan mi értelme foglalkozni a múlttal. Rengeteg vita, nézeteltérés van a múltban, miért is foglalkozzunk ezekkel, csak megosztanak minket, ne törődjünk velük, induljunk tiszta lappal, és csak a jövőre koncentráljunk. Azonban be kell látnunk, nem lehet tiszta lappal indulni. Gondoljunk csak arra, hogy a családunk és annak története hogyan határoz meg bennünket. Így határoz meg minket nagyobb családunkhoz, a nemzethez tartozásunk is, és persze lelki családunk, egyházunk története is. Sok traumára és frusztrációra megoldás lehet, ha tudatosul bennünk, miért vagyunk olyanok, amilyenek, miért cselekszünk vagy épp nem cselekszünk valamiképpen. Sok minden más mellett ezért is fontos ismernünk a múltunkat: hogy helyesebb legyen az önismeretünk, és tudatossággal éljük meg a jelenünket.
– Milyen témák kerülnek majd elő biztosan az idei HIT konferencián?
– Az egyetlen megkötés az volt, hogy az előadásnak a reformátusságról kell szólnia. A kétnapos konferenciára több mint hetven előadó regisztrált. A százéves évforduló miatt szó lesz a tanácsköztársaság és az egyház viszonyáról. A dordrechti zsinat is téma lesz, a négyszázadik évforduló lehetőséget ad arra, hogy megvizsgáljuk, mi a jelentősége ennek a hollandiai zsinatnak, és milyen hatással volt Magyarországra és a világra. Téma lesz a trianoni békediktátum is, amelynek jövőre lesz a századik évfordulója. Külön szekció foglalkozik majd a lelkészi műveltség kérdésével a 17-től a 19. századot bezáróan. Lesznek jogi, jogtörténeti előadások is, valamint kiemelt hangsúlyt kap a két világháború közötti és az 1945 utáni egyháztörténet. A témák mind kapcsolódnak identitásunk teljesebb megismeréséhez, ahhoz, hogy tisztábban láthassuk, kik is vagyunk mi, reformátusok.
– Szakmai érdeklődőket várnak, vagy mindenki előtt nyitva lesz a kapu?
– Sok református szakmai műhely van a határon inneni és túli magyar teológiákon, az egyházkerületek tudományos gyűjteményeiben, levéltáraiban. A világi egyetemek, gyűjtemények, különösen az irodalomtörténészek, néprajzosok is kifejezetten szeretnek református egyházi témákkal foglalkozni, ennek megfelelően a HIT konferencia alapvetően szakmai rendezvény, amelynek célja, hogy lehetőséget teremtsen a találkozásra. Ezek a kutatók – teológusok, egyháztörténészek, jogtörténészek, néprajzosok és levéltárosok – ilyen széles merítésben csak ritkán találkozhatnak. De természetesen minden látogató előtt nyitott az esemény. Fontosnak tartjuk, hogy az előadások tudományos nívójuk mellett közérthetők legyenek, az igényes ismeretterjesztés eszközévé váljanak.
HIT konferencia
A konferenciát 2019. október 21-én és 22-én rendezik meg Budapesten. A helyszín a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának ideiglenes épülete, a második kerületi Csopaki utca 6. A résztvevőknek nem kell előzetesen regisztrálniuk. A részletes programról ide kattintva lehet tájékozódni.
Az elhangzott előadások leiratát a tervek szerint 2020-ban tanulmánykötetben jelentetik meg.
Forrás: Reformatus.hu
