A Magyarországi Református Egyház és egyetemünk közös emlékezése

2023. február 24-én, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében Hit és Tudomány címmel vette kezdetét a Károli Gáspár Református Egyetem alapításának 30. évfordulójára rendezett ünnepi programsorozat. A nyitóünnepség dátuma a Magyarországi Református Egyház Zsinatának 1993. február 24-i ülésére utal, ahol döntés született az egyetem megalapításáról.

Az ünnepi rendezvényt Molnár János tiszántúli főgondnok, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának presbiteri elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében elmondta, hogy a jeles évfordulón az egyetem alapítására, az előttünk járók bátorságára, hitére és Istenbe vetett bizalmára emlékezünk. „Az egyetem alapítóinak szándéka szerint olyan, hitében és református identitásában erős, kiművelt emberfőket kell adni a nemzetnek, akik tudják, hogy Istentől rendelt küldetésük van. S ha netán kétségünk lenne afelől, hogy kinek köszönhető az, hogy harminc év után itt lehetünk, érdemes megszívlelni Sámuel próféta szavait, aki egy, a filiszteusok felett aratott győzelem után a következőket mondja: »mindeddig megőrzött bennünket az Úr«” – hangsúlyozta beszédében.

Balla Péter hitéleti rektorhelyettes a Pál levele a Filippiekhez 4. fejezetének néhány versével szólt az ünneplő közösséghez: „Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek! A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt! Az Úr közel! Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban”.

Az igeolvasás és imádság után Vékás Lajos jogászprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi alelnöke ünnepi köszöntőjében kiemelte, hogy a Hittudományi Kar jogelődjének 1855. évi alapítása után az Állam- és Jogtudományi Kar tekint vissza a legrégebbi múltra, s a jogtudományok oktatásával a református egyház nemzeti és kulturális missziót teljesített.

Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke nem tartja véletlennek, hogy a Bibliaolvasó kalauzban ezen a napon pont a Példabeszédek könyvét kezdjük el olvasni. „A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme” arra utal, hogy a kezdet Isten, minden tudás és ismeretszerzés csak általa lehetséges. Hangsúlyozta, hogy a hitben fogant döntések a maradandók, így néhai Hegedűs Loránt református püspök profétai látása kellett az egyetemalapításhoz, amely bátor döntés volt, hitből fakadó meggyőződés. Püspök úr a hit és a tudás kapcsolatát, összefüggését és különbözőségét is kiemelte, hangsúlyozva, hogy az igazi hit intellektuális megértésre törekszik.

Trócsányi László rektor köszöntőjében az egyetem fennállásának 30. évfordulója alkalmából az egyetem alapításáról, a kapott örökségről és az egyetem küldetéséről is beszélt. Az egyetemalapításról szólva kiemelte, hogy „Hegedűs Loránt püspök, a Zsinat lelkészi elnöke felismerte, hogy történelmi viszonylatban is egyedülálló lehetőség nyílik egy több karból álló, az állandó fejlődés lehetőségét magában rejtő, illetve a társadalmi küldetést és a kiválasztottság kötelességét vállaló református egyetem létesítésére”. Az egyetem feladata, hogy szilárd értékrendet, útmutatást adjon hallgatóinak a mai rohamosan változó világban. Társadalmi felelőssége, hogy önállóan gondolkodó értelmiségieket képezzen és megszerzett tudásukat a jóért végzett szolgálatra használják fel. Zárszóként hangsúlyozta, hogy „a harmincéves évforduló bizonyítja, hogy az egyetem hajója biztos vizeken halad annak ellenére, hogy a jövő bizonytalanságai között erős hullámok érhetik. Erős kormányosra, hitre van szükség, ezért kell mindenkor az Ige szavaira gondolnunk: »Figyelj arra a szolgálatra, amely osztályrészed lett az Úrban, hogy azt betöltsd«.”

Vizi E. Szilveszter egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke hit és tudomány kapcsolatáról, a természettudományos gondolkozás és a hit összefüggéseiről beszélt. A tudós felelőssége kapcsán kiemelte, hogy „a tudás egy gömb, amelynek felszíne az ismeretlennel érintkezik. Minél nagyobb ez a gömb, annál nagyobb felületeken találkozik az ismeretlennel. A tudóst ennek az ismeretlen igazságnak a megismerése hajtja”. Kiemelte, hogy minél nagyobb tudás birtokában a tudós csak arra a következtetésre juthat, hogy mennyi mindent nem ismer még.

Ádám Veronika Széchenyi-díjas orvosprofesszor a tudomány fejlődésével párhuzamosan, a hittől való elfordulásról beszélt különböző példákon keresztül. Előadásában az univerzum keletkezéséről és az evolúcióról beszélt, melynek kapcsán kiemelte, hogy a világ kezdetének tudományos magyarázata összhangban van a teremtéssel. Hangsúlyozta, hogy a tudomány nem tud mindenre választ adni és nem is ad alapot a természetfeletti megkérdőjelezésére sem. Az okokat a tudományos gondolkodás nem tudja vizsgálni, a folyamatos véletlenek sorozata pedig nem lehet magyarázat mindenre. Professzor asszony szerint harmonikusan csak a hit és a tudomány harmóniájában lehet élni.

A rendezvény második felének első felszólalója Szabó András, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar professor emeritusa volt, aki ünnepi beszédében visszaemlékezett az egyetem alapításának körülményeire és az azt követő kezdeti évekre. Említést tett Apáczai Csere Jánosról, aki már 1678-ban egy komplett református egyetemet írt le, amelynek létrehozása aztán a történelmi viszontagságok miatt végül nem valósulhatott meg. A református intézmény létrehozásának gondolata azonban visszatérő eleme volt a történelemnek, egészen a Debreceni Református Kollégiumig. Professzor úr beszélt az egyetemalapítás, illetve a bölcsészkar indulásának kezdeti nehézségeiről, és ezek megoldásáról, az első évfolyamok családias hangulatáról, az egyetem növekedéséről.

Karasszon István, a Hittudományi Kar egyetemi tanára a hit és tudás egységéről beszélt. Beszédében kifejtette, hogy a hit valójában egy stabil vonatkozási pont, amelyben mindent el tudunk rendezni, legyen szó érzelmekről vagy tudásról. A hit olyan rendezőelv, amely túlmutat az emberi léten. Az egyetemalapításkor is ez a hit munkált, az a bizalom, amely az alapító atyákat elindította az egyetem 1993. évi megalapításakor. Az egyetem oktatóinak feladata, hogy – a magvető példázatához hasonlóan – a tudást, a reménységet továbbadja, annak ellenére is munkálkodik, hogy nem látja a jövőt. Amit viszont a 136. zsoltár szavaival elmondhat, hogy Isten kegyelme örökkévaló és ez biztos alapot ad a munkálkodásra.

A rendezvény utolsó megszólalójaként, az egyetem másik alapító kara nevében Pap Ferenc egyetemi tanár, a Pedagógiai Kar dékánja szólt az ünneplő közösséghez. Beszédében felelevenítette a Pedagógiai Kar jogelődjének, az 1990-ben újraindult, s idén működésének 33. évébe lépő nagykőrösi pedagógusképző intézmény történetét, s kiemelte, hogy a kar akkori és mai történelmi küldetése és feladata a keresztyénség és a reformáció örökségének továbbadása mind az egyházi, mind a nemzeti közösséget szolgálva. A kar története az újjáéledés csodáját hirdeti, hiszen a pedagógusképző intézmény jogelődje az államosítás, majd a bezárás ellenére is megmaradt: több évtizeden keresztül megőrizték és továbbadták az elődök azt a lángot, amely 1990 októberében az újranyitást eredményezte. A Pedagógiai Kar életében ezért minden évforduló különleges és jelentős: teret ad az emlékezésre és lehetőséget a növekedésre. Az egyetem és a kar feladata és küldetése sóként ízesíteni, kovászként keleszteni és a hit fényével világítani. A múlt kihívásaiban a megtartó Isten kegyelme mindvégig jelen volt, a jövőre nézve is azt kívánja, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem éljen, növekedjék és virágozzék! – zárta ünnepi beszédét Dékán úr.

Az ünnepi rendezvényét fényét néhai Hegedűs Loránt püspök lánya, Mészárosné Hegedűs Zsuzsanna énekszolgálata emelte, az emlékünnepségen Hoppál Péter egyházzenész, karnagy zongorajátéka kísérte az elhangzó zsoltárénekeket.

Az ünnepi rendezvény az alábbi linken visszanézhető:

Az ünnepi rendezvénysorozat következő kiemelt eseményére március 31-én, a Zeneakadémián kerül sor, ahol a Magyarországi Református Egyházzal együttműködésben jótékonysági koncertet szervez egyetemünk. A befolyt adományokat a február eleji szíriai földrengésben érintettek részére ajánlják majd fel.

 

Az eseményről készült teljes képgaléria ide kattintva tekinthető meg.

Következő események


Közösségi Média

Károli Podcast

Sport a Károlin

Sport a Károlin

Napi biztatás

nyelvvizsgaközpont

 

Online tanácsadás 

Diáktanácsadó központ