A mögöttünk lévő hétvégét a Kolozs megyei Széken töltöttük. Hét teológus egy oktatójával, valamint elmaradhatatlan spirituálisával vett részt “teológus hétévégén” a mesébe illő faluban. Széken mind a mai napig élik azt a hagyományt, amit sok helyen már ápolni kell, vagy amiről már csak emlékezni lehet. A csodás kis erdélyi településen a népviselet még mindig fellelhető a mindennapok részeként is. Sok helyen furcsán erőltetettnek tűnne ez ma, ám itt természetes, helye van.
Az egész jelenlétünket ez az érzés, ez a tapasztalás hatotta át: helye van... Bár a település nevének etimológiájában szó sincs az ülő alkalmatossághoz való kapcsolódásról, mégis amit a vendég számára egy hosszú út után egy szék jelent, azt adta nekünk a minket befogadó gyülekezet: helyet, közösséget, megbecsülést. Hellyel kínáltak, mi pedig elfogadtuk azt. Részt vehettünk minden korosztály gyülekezeti életének alkalmában: káté órán a konfirmáló korosztállyal, vallás órára kisebbekkel, ifin a nagyobbakkal és két vasárnapi Istentisztelten a gyülekezet egész közösségével. Mindenhol egy kicsi helyünk volt, és bizony valóban Istentől elkészített helyek voltak ezek, ahová simán illeszkedett be kis csapatunk minden tagja. Ezt a befogadott érzést élhettük meg mindahányan gyülekezi kereteken túl családi közösségekben is. A kilenc résztvevő négy család otthonába és életébe kapott helyet. Bizonnyal mondhatom, mindnyájunkat a legnagyobb, természetes szeretettel fogadtak és adták meg a lehetőséget annak, hogy mi is úgy legyünk jelen köztük. Közös étkezéseken túl közös éneklésre, családi látogatásokra, mélyebb betekintésekre is teret engedtek.
Ahogy ebben a faluban a hagyomány nem múlt csupán, hanem a jelenben is helye van, az ifisekkel egy autentikus széki táncházba is ellátogathattunk, reszt vehettünk, ami valódi közösségi tapasztalat volt. A táncház egy Székbe szerelmesedő eredetileg Hollandiában, majd Széken újra születő úriember munkásságának eredménye. Ő példát ad mindnyájunknak a közösségért végzett alkotó és adó munkálkodásban. Ahogy ő helyet kapott a faluban az élete kiteljesedésére, ő maga is helyet teremt a falunak a beteljesedésre.
És a legfontosabb, hogy helye volt az Isten igéjének, amit hirdettük egymásnak a szeretet evangéliumának megélése által, így közösen építve egymást (1Thessz5,11). Jézus ígérete szerint helyet készít tanítványainak, ebből az ígéretből egy pici illatot kaphattunk mindannyian, ahogy a gyülekezeten túl egymás mellett is kijelölt, áldott helyünk volt. Ez a megtapasztalás igazán nagy ajándék mindannyiunk számára, amiért hálásak vagyunk és amit úgy gondolom mindnyájan nagyon meg is becsülünk.
Copyright © 2023 Károli Gáspár Református Egyetem. Minden jog fenntartva.