Tematikus Egyetemes Egyháztörténeti Tankönyv

A kutatócsoport vezetője: Dr. habil. Lányi Gábor János

Pályázati cél egy, a református teológiai oktatásban használható, korszerű, de ugyanakkor a magyar református teológiai és etikai felfogásnak megfelelő egyetemes egyháztörténeti tankönyv megírása, amelynek újdonsága, hogy a megszokott kronológiai vonalvezetés helyett válogatott témakörök bemutatása által ismerteti meg az olvasót az egyetemes egyháztörténet törzsanyagával. A tankönyv nyomdai előkészítő, nyomtatási és terjesztési munkálatait a Kálvin Kiadó végzi, KRE HTK kari pályázatára benyújtott kérés a tankönyvírás anyagi honorálására vonatkozik.

A tankönyvírást részletes és alapos előkutatás előzi meg, amelynek célja a kortárs, kimagaslóbb színvonalú angol és német nyelvű teológiákon használt egyháztörténeti oktatás módszereinek és főképpen segédanyagainak, tankönyveinek vizsgálata, abból a célból, hogy belőlük milyen módszertani és tartalmi elemek használhatóak a megírandó tankönyv számára.

A készülendő tankönyv célul tűzi ki, hogy olyan új oktatási módszerekhez is használható legyen mint amilyen a „peer instruction” vagy a JiTT (Just-in-time teaching). Ennek érdekében tárgyanyag tematizált ismertetése mellett célul tűzi ki a különböző témakörökön belüli, akár konfliktusos megközelítésmódok, egymásnak ellent mondó vélemények bemutatását is, ezzel is segítve a témakörökkel kapcsolatos tanár-hallgató és hallgató-hallgató közti diszkusszió kibontakozását. Szintén a diszkussziót segítik a tankönyv témaköreihez előre megfogalmazott kérdések is. A tankönyv jelleg miatt lábjegyzetek nem kapnának helyett a kiadásban, ugyanakkor minden fejezet végén rövid bibliográfia listázná az adott témához legjobban illeszkedő magyar és külföldi ajánlott irodalmat a témakörök tanórán túli további feldolgozását segítendő. A Kálvin Kiadóval való közös kiadás jellegéből fakadóan, bár a tankönyv szövege akadémiai igényességgel lenne megírva, mégis szem előtt tartaná a teológus hallgatókon kívüli, általános értelmiségi olvasóközönség szempontjait is.

A tankönyv illeszkedne a KRE HTK egyháztörténeti oktatásának jelenlegi kereteihez, amennyiben 10 témakört dolgoz fel. Minden témakör 25-30 oldalt ölelne fel annak érdekében, hogy a hallgatóktól reális elvárás legyen, hogy az órára készülve előre elolvassák és részt vehessenek az azzal kapcsolatos diszkusszióban.

Témakörök munkacímei és rövid jellemzésük:

1. Keresztyénség és misszió

A fejezet átfogóan mutatná be a keresztyénségnek, mint térítő vallásnak a történetét. Bemutatva a páli fordulat jelentőségét, a keresztyénség üldözések ellenére való terjedését, a germán, majd szláv népek megtérítését és ezek hatását a keresztyénségre. Vizsgálja a missziói lendület újbóli megelevenedését a 16. században, a katolikus és protestáns világmisszió kibontakozását egészen a közelmúltig és az abból fakadó ökumenikus törekvéseket, olyannyira, hogy az ökumenizmus is ebben a témakörben kerülne megtárgyalásra. A fejezet foglalkozna a misszió és európai gyarmatosítás, az erőszakos térítés, az ökumené ambivalens és megosztó kérdéseivel is.

2. Keresztyénség és szervezet

A fejezet átfogóan mutatja be a keresztyénség egyházszervezeti fejlődését a katolicizmus különböző stádiumain át a reformáció egyházszervezeti modelljein keresztül a modern tendenciákig. Rámutatva azok biblia, de adott történeti kontextusokból származó sajátságaira, intézményesülés és a keresztyénség állandó megújulásra való hajlamának inherens konfliktusaira.

3. Keresztyénség és az eszmék

Ez az eszmetörténeti jellegű fejezet bemutatja a keresztyénség és a különféle történelmi korszakok egymással való kapcsolatát, kölcsönhatását. Kezdve az ókori pogány görög-római filozófia keresztyénségre gyakorolt hatásával, a felvilágosodásból fakadó új nyugati eszmerendszereken át egészen a posztmodern gondolkodásig.

4. Keresztyénség és társadalom

A fejezet nem pusztán a keresztyénség társadalomtörténetét kívánja bemutatni, hanem megvizsgálja a különféle korok társadalmi berendezkedésével kapcsolatos teológiai reflexiókat és azok egyháztörténeti megnyilvánulásait is. Nagy vonalakban gondolva például a feudalizmus, a polgárosodás, majd a szociális kérdés problémafelvetéseire és a rá adott keresztyén válaszokra.

5. Keresztyénség és elvonulás

A fejezet figyelmet szentel a keresztyénség mélyebb megélését a világtól való elvonulásban megtaláló lelki attitűdök történelmi kifejeződésformáinak. Bemutatja ezen gondolatiság változásait, koronkénti megjelenési formáit (remeteség-szerzetesség, radikális reformáció szektái, diakonissza mozgalom), helyi sajátságait, a velük kapcsolatos teológiai és politikai véleményeket (reformáció, jozefinizmus, stb.) el egészen a velük kapcsolatos legmodernebb felfogásokig (pl. Rob Dreher)

6. Keresztyénség és hatalom

A fejezet bemutatja a keresztyénség viszonyát a világi hatalommal kezdve az üldözöttségből az a kötelezővé lételig. Bemutatja a keresztyénség államhatalommal való kapcsolatának különböző formáit, felfogásait, az ezzel kapcsolatos főbb teológiai műveket és azok szerzőit. Rámutat a keresztyénség kulcsszerepére a nyugati politikai és társadalmi felfogás kialakulásában, bemutatva ennek meghatározóbb lépcsőfokait.

7. Keresztyénség és háború

A fejezet bemutatja a keresztyénség kapcsolatát az erőszak alkalmazásához, különösképpen a háború kérdésköréhez. Keresztes hadjáratok, igazságos háború kérdése, keresztyén pacifizmus formái kapnak helyett ebben a fejezetben

8. Keresztyénség és tudomány

A fejezet bemutatja a keresztyénség tudománnyal való kapcsolatát: a teológia korai összefonódását a filozófiával, az egyetemek kialakulását, a humanista fordulatot, majd a természettudományos világkép kialakulását, vizsgálva az ezekben a folyamatokban különböző előjellel résztvevő meghatározó keresztyén megnyilvánulásokat.

9. Keresztyénség és képzőművészetek

A fejezet a keresztyénség képzőművészetekkel való, olykor ambivalens kapcsolatát mutatja be, a különféle nyugati művészeti stílusok kapcsolódását az európai keresztyén kultúrkörhöz.

10. Keresztyénség és annak megélése

A fejezet célja a keresztyén kegyességtörténet átfogó bemutatása, a liturgikai kitekintés mellett nagyobb szerepet adva a nyugati kegyességgyakorlás folytonosan individualizáló és szubjektivizáló jellegének, a mai privatizálódó vallásgyakorlatnak, a „believing without belonging” kialakulásának.