A magyar reformátusság huszadik századi története a megszakítottságok és az újrakezdések története. Háborúk, forradalmak, területi csonkítások és rendszerváltások során egyházkormányzók, lelkészek, presbiterek, gyülekezeti tagok szembesültek a dilemmával: miként lehet a legjobban ragaszkodni a tiszta evangéliumhoz? Hol vannak a gyakran ellenséges hatalommal való egyházmentő együttműködés és az elvtelen kollaboráció határai? Egyáltalán, léteztek-e egyáltalán fekete-fehér döntések és életutak a huszadik században? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a HIT Talk új epizódjában. Beszélgetőpartnerek:
- Dr. habil. Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudománya Kar Egyháztörténeti Tanszékének (HTK) vezetője;
- Prof. Dr. Szabó István, a Zsinat korábbi lelkészi elnöke, a HTK Rendszeres Teológiai Tanszékének vezetője;
- Dr. habil. Lányi Gábor lelkipásztor-egyháztörténész, egyetemi docens, szintén a HTK Egyháztörténeti Tanszékének oktatója.
A beszélgetést Ablonczy Bálint, a KRE Reformáció Öröksége Műhely vezetője moderálta.
Az eszmecsere a mai napig ható kérdésre keresi a választ: vajon a huszadik században a magyar református egyházat a kurucos kiállás vagy a politikai megalkuvás jellemezte-e inkább?
Készült a KRE Egyház és Társadalom Kutatóintézetének Reformáció Öröksége Műhelye, illetve az Egyetem Hittudományi Karának Egyháztörténeti Intézete együttműködésében.