Péntek Dániel Gábor posztdoktori EKÖP-kutatási projektjének (EKÖP-24-4-KRE) keretében a héber zsoltárköltészet motívumkincsét vizsgálja, ezen belül a kutatási projekt témája az, hogy a zsoltárköltészetben milyen különböző nyelvi változatokban jelenik meg a zsoltáros panasza (A kutatási projekt címe: A héber zsoltárköltészet motívumkincse – A panasz megfogalmazásának változatai).
Az EKÖP-kutatás tárgyát a zsoltárköltészet azon szakaszai képezik, amelyben az imádkozó a panasszal fordul Istenhez. E részletek nagyrészt a formakritikai kutatás által panaszénekként meghatározott szövegekben fordulnak elő, azonban az úgynevezett hálaadó énekek esetében is gyakori, hogy idézik az imádkozó korábbi panaszát. A Zsoltárok könyvében az egyik leggyakrabban megjelenő beszédmód a panasz, amikor az imádkozó Istenhez kiált nyomorúságai miatt. A nyomorúság és a panasz okai egyaránt lehetnek az imádkozó ellenségeinek tettei vagy gyalázkodó szavai, igaztalan vádak, betegség, illetve még Istennel szemben is megfogalmazódhat panasz. Zsoltárokat a Zsoltárok könyvén kívül is olvashatunk, egyrészt a héber kánon narratív vagy prófétai könyveibe beágyazva, másrészt a qumráni szövegek között, néhány további zsoltár pedig kizárólag görög, illetve szír bibliafordításokan maradt ránk. Ezek közül a Zsoltárok könyvén kívül olvasható szövegek közül egyes zsoltárokban kifejezetten meghatározó az Istenhez szóló panasz, mint például Jónás imájában (Jón 2), illetve Sirák fia / Ben Szira zsoltárában (Sirák/Ben Szira 51,1–12). A Qumránban feltárt tekercsek közül az úgynevezett a Hódajót-tekercsek (Hálaadó énekek) tartalmazzák a legtöbb, a héber kánonból nem ismert, zsoltárhoz hasonló szöveget. A kutatók által e tekercseknek adott címből is kiderül, hogy ebben a gyűjteményben hálaadó imádságok olvashatóak, és ennek megfelelően a panasz beszédmódjával ritkábban találkozhatunk benne, mint a Zsoltárok könyvében.
Az EKÖP-pályázat keretében végzett kutatómunka egy nagyobb ívű kutatás része, amelynek keretében a kutató célja egyrészt egy motívum-index elkészítése a héber nyelvű zsoltáriköltészethez, másrészt pedig az egyes motívumok eltérő előfordulásainak összehasonlító elemzése. Ez utóbbira azért van szükség, mert a héber nyelvű zsoltárköltészetben gyakori jelenség, hogy egy adott motívum különböző, egymástól akár nagymértékben is eltérő nyelvi változatokban jelenik meg.
