Október 12-én nemzetközi konferenciával zárta alapításának 30. évfordulóját ünneplő programsorozatát egyetemünk. A Parlament főrendiházi üléstermében tartott rendezvény telt ház mellett zajlott, az esemény helyszíne szimbolikusan utalt a Parlament által 1993. október elsején elfogadott törvényhatározatra, mely az egyetem alapítását kodifikálta.
A konferenciát a Magyar Országgyűlés elnöke, Kövér László nyitotta meg, aki beszédében a hit és az ész harmóniájának helyreállítását és fenntartásának fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a magyar történelem során is a keresztyén lélek védelmezése volt az a pajzs, amellyel meg tudtuk őrizni önmagunkat, „hogy hallani és hallatni akartuk Istent”. Elnök úr hozzátette, hogy a reformációnak, és a bibliafordító Károli Gáspárnak is köszönhető, hogy anyanyelvünkön hirdethetjük és hallhatjuk Isten igéjét, mely nemzetmegtartó erőként szolgálta a magyar népet a történelem során is. „Mindezért örök tisztelet jár Károli Gáspárnak és köszönet mindazoknak, akik éltetik az ő szellemi hagyatékát” – tette hozzá Elnök úr.
Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a református egyetem feladataként elsősorban a Krisztusban gyökerező élet megismertetését látja. Az egyetemen oktatott tudományok mindegyike keresi és kutatja az életet, azt az életet, amely legteljesebben Krisztusban található. Az egyetem feladata, hogy Jézus Krisztus üzenetét valódi életprogramként közvetítse, a test, a lélek és a szellem egységében. A Károli-egyetem harmincéves története is mutatja, hogy az alapító elődök hitben hozott döntései bizonyultak maradandónak, az egyetem a jövőben is a hit és a tudás egységére építve, a felelősséggel gyakorolt tudás birtokában szolgálhatja a közösség javát.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszöntőjében kiemelte, hogy a világi tudományok hívő oktatása és kutatása rendkívüli kihívás elé állítja az egyetemek egész közösségét. A magyarországi egyházi egyetemek helyzete különleges: nemzetközi viszonylatban párját ritkítja, hogy a felekezetileg elkötelezett egyetemek közszolgálati intézményként, állami finanszírozásban működnek. Hozzátette, hogy az egyházi egyetemek működése mindannyiunk közös ügye, ehhez a szolgálathoz és feladathoz kívánt sok sikert és áldást a harmincéves Károli Gáspár Református Egyetemnek.
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára kiemelte, hogy az értékőrző és értékformáló új egyetemi modell továbbra is a keresztyén kultúra szilárd talaján áll, az egyetemek a reménység laboratóriumai, melyeknek küldetésük van. A mesterséges intelligencia terjedésének korszakában alapvető szükségünk, hogy közösségeinkbe kapaszkodjunk, hiszen lélek nélkül semmi sem lehet értékes. A hallgatók a tudás zarándokai, az egyetemi élet aktív résztvevői. A kormány biztosítja a harmincéves egyetem kampuszfejlesztéséhez szükséges forrásokat, hiszen az épülő és megújuló falak között érték születik, amely az egész nemzet szolgálatára válik.
A nemzetközi konferencián Shirley J. Roels, az International Network for Christian Higher Education (INCHE) ügyvezető igazgatója Forming and Teaching the Whole Christian Story címmel tartott előadást. Beszédében kiemelte, hogy az egyház és az oktatás egymást kiegészítve funkcionál: az egyház formálja a szívek Isten iránti elkötelezettségét, a keresztény egyetem pedig kiterjeszti a hit körét. Hozzátette, hogy a keresztény egyetem nem lehet keresztény anélkül, hogy ne támaszkodna az egyház által formált elkötelezett szívekre; míg az egyháznak a keresztény egyetemre kell támaszkodnia, hogy növelje a megértést, a tudást és a készségeket. Az egyetem feladata, hogy hallgatóikkal feltárja az emberi identitás és cél alapvető kérdéseit. A lényünket feltáró oktatás mellett pedig elő kell segítenie az egész teremtett világegyetem megismerésére vonatkozó oktatást is, hiszen csak ily módon teljesíthető az a megbízatás, hogy megfelelően gondoskodjunk erről a világról. Igazgató asszony hozzátette, hogy a keresztény felsőoktatásnak figyelembe kell vennie, hogy az egyetemről kilépők felkészültek legyenek a szolgálatra, a vezetésre az egyházban és a társadalomban is. A harmincéves egyetem kapcsán elmondta, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem egy híd a változó világba, melyen áthaladva az egyetem lehetősége és felelőssége, hogy megtanítsa hallgatóink, hogy az a világ, melyben élünk, Istené, és testben és lélekben mindannyian Jézus Krisztushoz tartozunk. Diplomásaink a céltudatos életre készülhetnek, élethosszig tartó keresztyén tanulókká válhatnak, akik Isten és az emberek, valamint az embertársaik egymás közötti kapcsolataiért szolgálhatnak.
Christiaan Alting von Geusau jogászprofesszor, az osztrák ITI Catholic University korábbi rektora The Relation between Faith and Education címmel szólt az egybegyűlt közösséghez. A hit és az oktatás közötti összefüggések feltárásában elsőként arról beszélt, hogy az oktatásban jelenlévő élő hit teszi lehetővé a találkozást Jézus Krisztussal, s egyben elősegíti a Teremtő szeretetétek és igazságának kinyilatkoztatását. A nevelés lényege ugyanis, hogy megismertesse, mit is jelent embernek lenni, hogy feltárja azt, ami magként még rejtve van. Az oktatók küldetése, hogy a rejtett magokat felszínre hozzák, hogy a tanítvány növekedését elősegítsék, melynek eredményeként a hallgatók megtalálják életcélukat. Az oktatásban megjelenő hit lehetővé teszi, hogy megnyissa a szíveket, hogy láthatóvá tegye azokat a dolgokat is, melyek létezéséről korábban nem tudtunk. Az oktatás lényege, hogy befogadó szíveket teremtsen: ehhez az életre szóló küldetéshez sok bölcsességre és Istennel való kapcsolatra van szükség, hiszen az üzenet maga az ember. Stratford Caldecott katolikus író szavaival:
„Nem kommunikálhatsz olyan igazságot, amely nem változtatott meg. Nem építhetsz közösséget olyan igazságra, amely nem épül beléd, és olyan emberré tesz, amilyen vagy. A személy – bizonyos mértékig – maga az üzenet.”
Zárszóként elmondta, az oktatás annak a művészete, hogy megtanuljunk, miként élhetünk összhangban a Teremtő Isten tervével az emberiség javára.
Trócsányi László rektor a rendezvény záróbeszédében elmondta, a Károli-egyetemnek kettős küldetése van: az isteni és az emberi szóra egyaránt tanít. Kiemelte, hogy egyházi egyetemként lehetőséget kell teremteni az Istennel való találkozásra. „Ha ezt biztosítani tudjuk akkor mindenki szabad akaratából tud döntést hozni, hogy az általunk képviselteket mennyire tudja szívébe zárni” – hangsúlyozta Rektor úr majd hozzátette: „Nem vagyunk világnézetileg semleges egyetem, ez egy egyházi egyetem esetében evidencia. Keresztyén hitünk meghatározza tanításaink kereteit. Eszményt, kultúrát kell megújítva tovább örökítenünk. A globalizálódó, digitalizálódó, és az egyén mindenhatóságát hirdető világban eligazodni egyáltalán nem könnyű. Az értéket gyakran felváltja az értéktelen, evidenciák megkérdőjeleződnek, olyan fogalmak, mint a házasság, család, haza másodlagossá válnak. A Károli őrzi, amit őrizni kell, tanít a szeretetre, az emberi méltóság tiszteletére. Fontosnak tartjuk, hogy olyan fiatalok hagyják el Egyetemünk kapuit, akik érzik és tudják, hogy felelősek szűkebb környezetükért és hazánkért”. Az egyetem feladatára nézve elmondta: „a tudás gyarapítása mellett éppen ezért a tanítás felelőssége a lélek és kultúra megőrzése, továbbadása és a tehetségek kovácsolása. A tanítás így válhat a helyi és nemzeti közösségek éltető erejévé, amely a múlt büszkeségéből merítve nyújt erőt a jövő kihívásaihoz”.
A konferencián Göbölösné Gaál Eszter egyházzenész, a Hittudományi Kar Himnológiai Tanszékének oktatója a 25. és a 42. genfi zsoltár verseit szólaltatta meg.
A konferenciáról készült képgaléria itt érhető el.
A konferencia teljes egészében visszanézhető az alábbi linken:
